1.1. Elnevezés: Magyar Restaurátorok Egyesülete
(a továbbiakban: Egyesület)
Angolul: Association of Hungarian Restorers

1.2. Székhelye: H-1055 Budapest, Falk Miksa u. 30. III. 2.

1.3. Jelvény: 1. jelvénye
2. hivatalos pecsétje: körbélyegzőben felirat “Magyar Restaurátorok Egyesülete”

1.4. Működési terület rendeltetés, közhasznú tevékenységek

1.4.1. Az Egyesület a restaurálási-konzerválási feladatok elvégzésére képzettségüknél, gyakorlatuknál és magatartásuknál fogva alkalmas személyek, a hivatásos restaurátorművészek önkéntességi elvén működő szakmai érdekképviselete és önkormányzata Magyarországon.

1.4.2. Az Egyesület önálló jogi személy, mely a jelen alapszabály és annak függelékei: az Etikai Kódex (1.sz.), a Restaurátor-szakértő, minősítési eljárás, nyilvántartás, és a Szakértői bírálat általános rendje (2.sz.), valamint a Muzeális és műemléki értékű orgonák megőrzésének és használatának alapelvei (3.sz.) a továbbiakban együtt: Alapszabály alapján, továbbá a vonatkozó jogszabályok (múzeumi és műemléki törvény) rendelkezései szerint a restaurátori hivatás erkölcsi tekintélye és kulturális örökségünk történeti – művészeti értékei helyreállításának szakszerűsége felett őrködik.

1.4.3. Az Egyesület tagjai szakmagyakorlását szabályozza, jog- és szabályszerű működését felügyeli, ellenőrzi. Tagjai felett a törvény korlátai között fegyelmi jogkört gyakorol.

1.4.4. A restaurátorok szakmai, erkölcsi és anyagi érdekeit képviseli, érdekeit a tulajdonosi érdekkel és a közérdekkel folyamatosan egyezteti, alkotó tevékenységük jogvédelmét megszervezi, de nem zárja ki, hogy tagjain kívül mások is részesülhessenek közhasznú szolgáltatásaiból.

1.4.5. Az Egyesület közhasznú tevékenységei:

Az építészeti örökség védelmében való részvétel, mely feladatot az épített környezet alakításáról és védelméről rendelkező 1997. évi LXXVIII. törvény 57.§ (2) bekezdése önkormányzati feladatként jelöl meg. Ugyancsak részt vesz a kiemelt kulturális örökség védelmében, mely feladatot a 2011. évi CLXXXIX. törvény (Magyarország helyi önkormányzatairól) 23.§ (5) bekezdés 17. pontja a fővárosi önkormányzat feladataként jelöl meg.

1.5. Fogalom meghatározások

1.5.1. Restaurátorok azok a szakemberek, akik a konzervátor-restaurátor feladatok biztonságos végzéséhez nélkülözhetetlen művészi, technikai, módszertani és tudományos képzésben részesültek. Tanulmányaik befejeztével oklevelet szereztek, ez jogosítja őket arra, hogy hivatásszerű működésük során vizsgálatokat végezzenek, és indokolt beavatkozásokat hajtsanak végre a kulturális javakon , melyekért különös felelősséggel tartoznak.

1.5.2. A restaurátorok felelőssége abban rejlik, hogy beavatkozásaikat eredeti műveken hajtják végre, melyek a múlt szellemi, vallási és művészeti életének kifejezői, gyakran egy történelmi kor/szituáció dokumentumai, függetlenül attól, hogy művészeti szempontból rendkívüliek-e vagy csak egyszerűen a mindennapi élet tárgyai.
E tárgyak dokumentumértéke a művészettörténet, régészet, néprajz és más tudományágak munkájának alapja. Ezek a tudományszakok nagymértékben függenek a tárgyak elemzésétől és interpretálásától, ezért eredetiségüknek és megjelenésüknek különös jelentősége van.

1.5.3. A restaurátorok hivatásukat gondosan körülhatárolják más foglalkozásokhoz képest, melyek tisztán tudományos, technikai vagy/és művészeti jellegűek. Ennek alapvető lényege, hogy tevékenységük során nem teremtenek új tárgyat/alkotást, hanem meglévő, életútjuk különböző állapotaiban fennmaradt kulturális javak célirányos kezelésével műértéküket állítják helyre, biztosítva egyúttal továbbélésüket is.

1.5.4. A restaurátorok a kulturális örökség védelemben érdekelt társtudományok szakembereinek közreműködésével valósítják meg feladataikat. Ez a közreműködés annak érdekében szükséges, hogy a beavatkozásokat előzze meg alapos történeti és természettudományos diagnosztikai vizsgálat, mely hozzájárul a szakszerű konzerválás és a hiteles helyreállítás megvalósításához.
A restaurátor feladata, hogy ezt a közreműködést szükség szerint és kellő időben megvalósítja, kérdéseit szakszerűen tegye fel, és helyesen értelmezze a választ is. Aki képzettség hiányában képtelen ezt a közreműködést megvalósítani, vagy érdektelenség miatt elmulasztja, arra nem lehet a felelősségteljes beavatkozást rábízni.

1.5.5. A történeti-művészeti jelentőségű kulturális javak nyilvántartásáról és védelméről erre kijelölt és felhatalmazott – állami intézmények – gondoskodnak a törvény adta lehetőségeken belül, tulajdonjogtól függetlenül. Hatáskörük a restaurátorok tevékenységére közvetlenül nem, csak szerződéses jogviszony esetében terjed ki.

1.5.6. A restaurátorok munkájuk során közvetlen kapcsolatot létesítenek, az kulturális javak anyagával, ezen ellenőrizni tudják a kezelés eredményeit is. Ezért feladatuk meghatározni azok állapotát, hogy milyen beavatkozás szükséges, és mi felesleges, mi emeli ki eredeti értékeit, és mi az, ami káros számára. Ezen információk átadása elősegíti a tulajdonos/megrendelő illetve a műtárgy/műemlékvédelemben közreműködő tudományos kutatók, hatóságok/hivatalok és szakértők döntéseit a művek kezelésével kapcsolatban
Ezek ismeretében a restaurátorok tesznek javaslatot arra, hogy milyen munkafolyamatot engednek át egyéb képzettségű szakembereknek egy hatékony munkamegosztás és a tevékenység gazdaságos – biztonságos művelése érdekében.

1.5.7. A restaurátorok hivatásukat múzeumokban, műemléki szervezetekben, vállalkozásokban, gazdasági társaságokban vagy/és önállóan, saját jogon gyakorolják.

1.5.8. A restaurátorok feladatkörébe tartoznak a múzeumi műtárgyak, védett művészi alkotások, valamint egyházi és világi rendeltetésű művek, műemléki-történeti jelentőségű berendezések, iparművészeti emlékek és tárgyak, szobrászati alkotások restaurálása, illetve az építészeti helyreállításokkal kapcsolatos épületszobrászati, épületdíszítményi és kőépítészeti emlékek konzerválása, restaurálása, továbbá az önálló műemléki – művészeti értékkel rendelkező falfestmények, mozaikok, sgraffitók, vakolatok stb., valamint régészeti leletek, néprajzi tárgyi emlékek, könyvészeti-levéltári anyagok restaurálása.

1.5.9. A restaurátori tevékenység sajátossága, hogy elmélete és gyakorlata – a kutatás – tervezés – kivitelezés – együttesen és szét nem választhatóan képezik a restaurátor feladatát a következő meghatározások szerint:

a) A restaurátori beavatkozások elméleti előkészítését és tudományos megfogalmazását a restaurátori műleírás foglalja össze, amely elősegíti a helyreállítás módszerének tudatos megválasztását, a gyakorlatban jelentkező nehézségek megfontoltabb, tökéletesebb megoldását, figyelembe véve a restaurálási igény és a gazdaságosság egyensúlyát – az anyagi és szellemi ráfordítás arányosságát.

b) Állagmegóvás alatt a műalkotások környezetének ellenőrzését, vagy/és szerkezetük helyreállítását biztosító kezelését értjük, lehetővé téve, hogy változatlan állapotban őrződjenek meg. A beavatkozások a tárgy szubsztanciáját nem érintik.

c) Technikai vizsgálat meghatározza a restaurálandó tárgy alkotó anyagait, felépítését, tulajdonságait, az alkotók által használt technikákat. Tanulmányozza és elkülöníti a természetes folyamatok, a véletlen, a használat és a szándékos beavatkozások okozta anyagi romlásokat és esztétikai változásokat. Vizsgálja az ellenálló képesség és szilárdság növelésének lehetőségeit.

d) A konzerválás tulajdonképpen technikai vizsgálatból, állagmegóvásból és magából a konzerválás-restaurálásból áll. Célja, hogy a kulturális javak anyagainak, szerkezetének elváltozását, károsodási folyamatát megszüntesse, illetve lelassítsa. A beavatkozás részben visszafordíthatatlan.

e) A feltárás olyan beavatkozási folyamat, mely napvilágra hozza a kulturális javak eredeti jelentését. Egyúttal meghatározza az alkotóanyagok eltávozásait, kritikusan értelmezi a későbbi beavatkozások értékét és javaslatot tesz annak sorsára vonatkozóan is. A beavatkozás visszafordíthatatlan.

f) Az esztétikai helyreállítás olyan beavatkozási folyamat, mely a károsodott alkotáshoz/tárgyhoz a – tudományosan meghatározott és elfogadott módszerek valamelyikét alkalmazva – hozzátesz olyan elemeket, melyek hozzájárulnak a fennmaradt eredeti zavartalan megjelenéséhez, vagy eredeti jelentésének/értékének jobb megértését szolgálja. A beavatkozás általában visszafordítható.

g) Restaurátori dokumentáció a helyreállítás hitelesítője. Tartalma írott és ábrázolt adatrögzítés, amely igazolja a beavatkozás szükségességét, leírja folyamatát, és tartalmazza a feltárt kultúrtörténeti adatokat, világossá téve, hogy mi az eredeti, és mi a későbbi kiegészítés. Részletez minden olyan elemet, melyet a beavatkozás hozzátett, megváltoztatott, vagy eltávolított.

h) A helyreállítás végeredménye új minőségi kategória, a ,,restaurált műtárgy” fogalma, amely anyagában megerősített, művészeti értékében megőrzött, történetiségében hiteles, esztétikai megjelenésében zavartalan, ugyanakkor magán viseli a természetes öregedési folyamatok jellemzőit és a használat nyomait.

1.5.10. A restaurátor munkája során szerzői jogi védelem alá tartozó szellemi alkotást hoz létre.

1.5.11. A műalkotások tökéletesség illúzióját keltő felújítása, bizonytalan célzatú javítása, vagy utánzattal való helyettesítése nem tartozik szorosan a restaurálás feladatkörébe, mivel nem szándéka bemutatni az eredetit, hanem annak csak reprodukálására törekszik: fizikailag rekonstruálja azt, ami már nem létezik, vagy amit már nem lehet vagy nem érdemes megmenteni. Az ilyen jellegű feladat megoldásánál a restaurátor tapasztalata és útmutatása hasznos lehet.

1.6. A működés törvényességi alapja

1.6.1. Az Egyesület a Kamarai Törvény* keretei között az Alapszabály és az Egyesület egyéb szabályzati előírásainak megfelelően működik.

1.6.2. Az általános törvényességi felügyeletet a a nyilvántartó bíróság látja el.

1.7. Az Egyesület politikai tevékenységet

Az Egyesület politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független, azoktól támogatást nem kap és azoknak támogatást nem nyújt.

2.1. Rendes tagság

2.1.1. Az Egyesület rendes tagja az a természetes személy lehet, aki írásban kéri felvételét az Egyesület tagjai közé, elfogadja az Egyesület Alapszabályát és Szabályzatait, valamint okmányokkal igazoltan megfelel a tagfelvétel szakmai követelményeinek.

2.1.2. A felvételt kérelmező alanyi jogon válik az Egyesület tagjává, az Egyesület Irodája az Elnök jóváhagyásával bejegyzi a tagnyilvántartásba, ha a Magyar Képzőművészeti Egyetem vagy ennek valamely jogelődje, illetve megfelelő külföldi intézet tanszékein restaurátor oklevelet szerzett, mely, „okleveles restaurátor” cím használatára és a szakma hivatásszerű gyakorlására jogosít. A külföldön szerzett oklevél honosítása szükséges, kivéve, ha a nemzetközi szerződés másképpen rendelkezik. Amennyiben az okiratok nem egyértelműek, az Elnök az Elnökség elé terjeszti a kérelmet.

2.1.3. Egyes restaurátori szakterületek intézményesített szakirányú egyetemi képzésének bevezetése (1973) előtt más felsőfokú intézetek tanszékein szerzett oklevél és igazolt 15 éves restaurátori gyakorlat igazolásával kérheti felvételét az Egyesületbe. A felvételi kérelemről az Elnök dönt.

2.2. Pártoló és tiszteletbeli tag

2.2.1. Az Egyesületnek a rendes tagon kívül pártoló tagjai valamint tiszteletbeli tagjai lehetnek.

2.2.2. Az Egyesület pártoló tagja lehet bármely magánszemély vagy intézmény, aki anyagilag vagy egyéb módon támogatja az Egyesületet abban, hogy céljait elérje és célkitűzéseit megvalósítsa. A pártoló tagsági viszony írásbeli kérelem esetén az Elnökség határozatával jön létre. A pártoló tag jogosult az Egyesület rendezvényein részt venni, tisztségre nem választható, tagdíjat az általa felajánlott összegben fizethet.

2.2.3. Az Egyesület tiszteletbeli tagja bármely magánszemély lehet, aki az Egyesület célját és célkitűzéseit kiemelkedően magas szinten szolgálja, akit a közgyűlés arra érdemesnek tart. Tiszteletbeli tag jogosult az Egyesület rendezvényein részt venni, az Egyesület tevékenységéről tájékoztatást kapni, tisztségre nem választható és nem köteles tagdíjat fizetni.

2.3. A tagság nyilvántartása

2.3.1. Az egyesületi tagok nyilvántartásáról az Egyesület Irodája gondoskodik. A tagok személyére vonatkozó adatok nem nyilvánosak.

A tagok személyére és munkásságára vonatkozó adatok körét, az adatok kezelésének módját az Alapszabály szabályozza. A tagnyilvántartásra vonatkozó előírások betartásáért az Egyesület Irodájának vezetője a felelős.

2.3.2. A felvett tagot szakirányú képzettsége, illetve működése szerint kell nyilvántartani. A tag kérésére az illetékes szakmai tagozat véleménye ismeretében az Elnök ettől eltérő szakágnál történő nyilvántartását is engedélyezheti.

2.3.3. Az új tagok felvételét, a tagság megszűnését, illetve szüneteltetését az Egyesület honlapján – www.restauratorkamara.hu – nyilvánosságra kell hozni.

2.3.4.* Az Egyesület tagjai fényképes igazolványt kapnak, szaknévsor, illetve szakirányú tevékenység szerinti nyilvántartási számmal, melynek használata a szakmagyakorlás során kötelező. A tagsági igazolványt évente érvényesíteni kell.

2.4. A rendes tag jogai

2.4.1.*,,Okleveles restaurátor” cím használatára a 2.1.2.. pontban felsoroltak jogosultak.
A “restaurátor” cím viselésére – szakirányú képzettségük megjelölése mellett – a 2.1.3. pontban felsoroltak jogosultak.

*2.4.2. Múzeumi és kulturális örökség (műemlékek) védelme alatt álló alkotásokon, tárgyakon kizárólag a vonatkozó törvényben meghatározott szakirányú képzettségű restaurátor végezhet beavatkozásokat önállóan.

2.4.3. Az Egyesület rendes tagjának jogai:
a) bármilyen egyesületi tisztséget betölthet,
b) közvetlen szavazati joggal rendelkezik a Közgyűlésen,
c) igénybe veheti az Egyesület szolgáltatásait önköltségi áron,
d) javaslattal, kéréssel, panasszal, beadvánnyal fordulhat az Egyesület vezető testületéhez, illetve az Egyesület irodájához, ahol beadványára kötelesek írásos választ adni.
A kérelmező igényére beadványát, illetve az arra adott választ a Egyesület honlapján nyilvánosságra kell hozni.
A tagok tagsági jogaikat személyesen gyakorolhatják.

2.5. A rendes tag kötelességei:

a) munkáját az Egyesület által meghatározott szinten, magas szakmai – művészi színvonalon, dokumentálási kötelezettséggel végezni;
b) a szakma gyakorlása során az Egyesület Alapszabályában, szabályzataiban és határozataiban rögzítettek szerint eljárni;
c) a Egyesület Közgyűlése, Elnöksége, egyéb testületei , illetve az Elnök döntéseit elősegíteni, azokat betartani;
d) az Alapszabályban meghatározott – a személyre és tevékenységre vonatkozó – adatokat a nyilvántartás számára szolgáltatni, és azok hitelességéért felelősséget vállalni;
e) az Egyesület Elnökének felszólítására szakmai tevékenységéről írásban vagy szóban beszámolni;
f) a tagsági díjakat határidőre befizetni, melynek tárgyévi teljesítése esetén az iroda meghosszabbítja Tagsági Igazolványának érvényességét.

2.6. A tagsági viszony felfüggesztése

2.6.1. A fegyelmi eljárást az Egyesület Etikai Bizottsága folytatja le, meghallgatva az érintettet. Amennyiben a tag nem fogadja el az elmarasztaló döntést, úgy az ellen – a döntés kézbesítésétől számított 15 napon belül – az Elnökséghez fordulhat. A tagsági viszony felfüggesztését az Egyesület Elnöke az Etikai Bizottság, vagy az Elnökség erre irányuló jogerős határozata esetén rendeli el. E határozat ellen a bírósághoz lehet fordulni.

2.6.2. A tagsági viszony minimum 6 hónapra, maximum 2 évre függeszthető fel.

*2.6.3. A felfüggesztés ideje alatt – a megrendelő kérésére – az Egyesület gondoskodik a megkezdett munkálatok folytatásáról, a 2.4.2. pontban leírtaknak megfelelően.

2.6.4. A felfüggesztést és annak időtartamát az Egyesület honlapján közzé kell tenni.

2.6.5. A tagsági viszonyt 5 (öt) éven belül legfeljebb két alkalommal lehet felfüggeszteni.
Ha a tag ennél többször követ el felfüggesztés büntetést érdemlő cselekményt, úgy ki kell zárni az Egyesületből.

2.7. A tagság megszűnése

2.7.1. Kilépés
A kilépési szándékot írásban kell bejelenteni. Az Egyesületből kilépett tagot újra visszavenni csak az Elnök előterjesztésére az Elnökségnek van joga.

2.7.2. Kizárás
A tagot – jogszabályt, alapszabályt, közgyűlési határozatot súlyosan vagy ismételten sértő magatartása esetén – kizárni csak a lefolytatott fegyelmi eljárást követően, írásba foglalt, megindokolt határozattal, az Elnök előterjesztésére, az Elnökség döntésével lehet.
A kizárás alá vont tagot értesíteni kell az eljárás megindításáról, lehetőséget kell számára biztosítani a védelmében felhozható tények és bizonyítékok előadására. A kizárást kimondó határozat indoklásnak tartalmaznia kell a kizárás alapjául szolgáló tényeket és bizonyítékokat és a jogorvoslat lehetőségét.
A kizáró határozatot a taggal közölni kell. A tagság megszüntetésének időpontja az írásban kézbesített jogerős határozat keltének napja.
A kizárási határozatot az Egyesület honlapján nyilvánosságra kell hozni.
A kizárást követő 5 év múlva a kizárt tag újból kérheti felvételét a 2.7.1. pont szerint.
A kizárási határozat a bíróság előtt megtámadható.
Az Egyesületből kétszer kizárt tagot újra visszavenni nem lehet.

2.7.3. Törlés (a tagsági jogviszony felmondása)
Az Egyesület Irodája törli a tagok sorából azt, aki a tagdíjbefizetésnek – legalább 30 nappal korábban kelt írásbeli figyelmeztetés ellenére – nem tesz eleget a tárgyév december 10-ig, ezért a nevét a szaknévsorból és honlapról törölni kell. A tagdíjbefizetés elmulasztásának jogkövetkezményére a tag figyelmét az írásbeli felszólításban is fel kell hívni. Amennyiben a tagság törléssel szűnt meg, a törölt tag kérheti ismét a felvételét, de ezt az Egyesület csak akkor teljesíti, ha a befizetni elmulasztott tagdíjat hiánytalanul befizeti, és újra regisztráltatja magát.

2.7.4. Elhalálozás
A tagsági viszony a tag elhunyta napjával megszűnik. Az elhunyt tagok emlékét az Egyesület kegyelettel ápolja. A sajnálatos eseményt az elhunyt munkásságának ismertetésével az Egyesületi honlapon kell közzé tenni. Az Egyesület Elnöke az elhunyt által folyamatban lévő restaurálási munkák lezárásáról – a megrendelő kérésére – intézkedik.

3.1. Közjogi- és érdekvédelmi feladatok

3.1. *Közjogi- és érdekvédelmi feladatok

3.1.1. Az Egyesület önállóan, illetve más hatóságokkal, szervezetekkel együttműködve szakmai és érdekvédelmi feladatokat lát el.

3.1.2. Gondoskodik a “restaurátor” cím védelméről.

*3.1.3. Az Egyesület szorgalmazza a külföldi restaurátorok magyarországi munkavállalási feltételei rendezését, a jogszabályok és nemzetközi egyezmények keretei között. A külföldi restaurátorok az engedély birtokában az Egyesület szolgáltatásait térítés ellenében igénybe vehetik.

3.1.4. Felkérés esetén figyelemmel kíséri a restaurátori tevékenység szakszerűségét, szükség esetén gondoskodik az üzleti és szakmai verseny tisztaságának védelméről.
Érvényesíti a
– versenyszabályzat előírásait,
– az etikai szabályzat előírásait,
– restaurátor szakértők működésének hatékonyságát.

*3.1.5. “Restaurátor szakértő” kizárólag az a restaurátor lehet, akit az Egyesület Szakértői Testülete ekként nyilvántartásba vett.

3.1.6. Harmadik féllel szemben a tagok érdekvédelmét ellátja:

a) tisztázza a restaurátor szakma státusát a műtárgy- és műemlékvédelemben érdekelt társszakmákkal (műemléki építész, muzeológus és más tudományos kutató);

b)* elkülöníti a restaurátorok szakmai tevékenységét a műtárgy-műemlékvédelem területén tevékenykedő művészi vagy iparos-kézműves szakmáktól. Történelmi-művészi jelentőségű tárgyak esetében ezek tevékenységét restaurátorok ellenőrzése alá rendelteti.

3.1.7. A restaurátorok egymással szembeni érdekérvényesítését egyezteti, különös tekintettel a közérdekre és a tulajdonosi érdekre.

3.1.8. Gondoskodik az Egyesületi tagdíjfizetési előírások betartásáról.

3.2. Véleményezési és javaslattételi jogkörök és feladatok

*3.2.1. Az Egyesület Szakértői Testülete által véleményezi a szakmát, a szakmagyakorlást, a restaurátorképzést, a múzeumi és műemléki műtárgyvédelmet, az ezeket érintő törvényeket, rendeleteket, hatósági tervezeteket, illetve szükség esetén ezek módosítását vagy megalkotását javasolhatja vagy kezdeményezheti.

*3.2.2. Állami- és nemzetközi szakmai díjak, kitüntetések odaítélésében javaslattételi joggal rendelkezik.

3.2.3. Felkérés alapján elősegíti és szakértők által szakvéleményezi a műtárgyvédelemre szánt összegek felhasználását.

3.3 Szakmagyakorlási feladatok

3.3.1. Az Egyesület a restaurálás – konzerválás mint művészeti szolgáltatás teljesíti feltételeinek, minőségének, megbízhatóságának, szellemi és anyagi ráfordítással arányos értékének garantálásával kulturális értékeink általános érdekeit védi.

*3.3.2. Az Egyesület a szakmai garanciák és a szerzői jogvédelem biztosítása érdekében, az előírt dokumentálási kötelezettséggel összhangban, szorgalmazza, hogy minden restaurálási feladatnak legyen megnevezett felelős restaurátora, akár önállóan, vagy bármilyen vállalkozási vagy egyéb formában végzik azt.

3.3.3 A szakmai és az etikai színvonalak állandóságának biztosításával tudományos, technológiai és esztétikai fejlődés előmozdításával a műtárgyvédelem minőségének javítását, hatékonyságát szolgálja.

3.4. Az Egyesület képviseleti tevékenysége

3.4.1. Az Egyesület működése során kapcsolatot épít ki és tart fenn minden olyan szervezettel, amely elősegíti működését, valamint a kulturális örökség védelmében érdekelt, különösen felsőoktatási, törvényhozó, kormányzati, önkormányzati és hatósági szervezetekkel:
– a Magyar Képzőművészeti Egyetem Restaurátor Tanszékével,
a Magyar Művészeti Akadémiával
– a közgyűjteményi, műemléki szervezetekkel, hatóságokkal, egyházakkal,
– a Magyar Alkotóművészek Országos Egyesületével,
– a Magyar Képzőművészek és Iparművészek Szövetségével,
– a társkamarákkal és egyéb érdekképviseleti szervezetekkel,
– a sajtó és egyéb kommunikációs szervezetekkel.

3.4.2. Nemzetközi kapcsolatokat hoz létre és tart fenn a megfelelő restaurátori szervezetekkel (kamarákkal és szövetségekkel) a magyar restaurátorok külföldi-, és a külföldi restaurátorok hazai működési feltételeinek kölcsönösségi alapon történő szerződéses biztosítása érdekében.

3.4.3. Elősegíti s konzerválás/restaurálás tevékenység társadalmi elismerésének javítását.

3.5. Szolgáltatások

3.5.1. Az Egyesület a restaurálási igény és munkába vétel vonatkozásában információkat biztosít, melyekre a tulajdonosok/megrendelők és a vállalkozó restaurátorok, illetve a területen tevékenykedő művész, kézműves, iparos vállalkozónak szüksége van, különös tekintettel a műtárgy- és műemlékvédelem elvárásaira.

3.5.2. Szervezi a pályakezdő restaurátorok szakmai gyakorlat képzését, elősegítve a szakmai jogosultság megszerzését, az önálló tevékenységre való felkészülést.
Felkérésre vállal munkaközvetítői referenciaszolgálat, pályázatok és versenytárgyalások szervezését, bonyolítását, szakértők ajánlását, kiküldését.

3.5.3. Szaknévsor közreadása – szakirányú képzettség, illetve működési terület szerint.

3.5.4. Jogi tanácsadás, jogvédelem.

3.5.5. Szükség szerint az Egyesületi Tájékoztató kiadása, a honlap fenntartása, rendszeres frissítése.

3.6. Az Egyesület 3.5. pontban felsorolt közhasznú szolgáltatásait nem kizárólag a tagjai, hanem értelemszerűen minden érintett igénybe veheti.

Az Egyesület szervezeti felépítése

– Szakmai tagozatok
– Közgyűlés
– Elnökség
– Elnök
– Szakértői Testület
– Felügyelő Bizottság
– Etikai Bizottság
– Iroda

4.1. Szakmai tagozatok

4.1.1. Képzőművészeti tagozat (festő-, fa-és kőszobrász-restaurátorok)
4.1.2. Iparművészeti tagozat (tárgyrestaurátorok)

4.1.3. Tudományos és zenei tagozat

Az Egyesület minden tagja képzettségének és működési területének megfelelő egy vagy több szakági tagozat tagja. A tagok tagsági jogaikat (pl. választás) csak egy tagozatban gyakorolhatják.

4.2. Közgyűlés

4.2.1. A Közgyűlés a teljes tagságból álló legfőbb egyesületi testület, melynek összehívását az Elnökség határozza el A közgyűlésre minden tagot meg kell hívni, oly módon, hogy az írásbeli meghívó, – mely a közgyűlés helyét, idejét, és a részletes napirendet is tartalmazza, legalább 8 nappal a közgyűlés időpontja előtt megérkezzék. A meghirdetetthez képest új napirendi pontot a Közgyűlés csak akkor vehet fel, ha minden tag jelen van, és ehhez egyhangúlag hozzájárul. Egyebekben csak olyan napirendi pont vehető fel előzetes értesítés nélkül, melyben döntés hozatalára nem kerül sor. A meghívó kézhezvételétől számított 4 napon belül a tagok és az Egyesület szervei kérhetik az Elnökségtől a napirend kiegészítését, a kiegészítés indoklásával. Amennyiben az Elnökség nem dönt a napirend kiegészítéséről, vagy elutasítja azt, a Közgyűlés a napirend elfogadásáról szóló határozat meghozatalát megelőzően külön dönt a napirend kiegészítése tárgyában. Az ülés nyilvános. Zárt ülés személyiségi jogok védelme, vagy üzleti titok megóvása miatt rendelhető el.

4.2.2. A Közgyűlést legalább évente egy alkalommal össze kell hívni, olyan időpontban, hogy a költségvetés és az annak végrehajtásáról szóló számviteli beszámoló kellő időben elfogadható legyen. Össze kell akkor is hívni, ha a bíróság elrendeli, vagy a tagság 10%-a az ok és a cél megjelölésével kéri, továbbá ha az Egyesület vagyona az esedékes tartozásokat nem fedezi, vagy előreláthatólag nem lesz képes azokat fedezni, illetve az Egyesület céljainak elérése veszélybe kerül.

4.2.3. A Közgyűlés akkor határozatképes, ha a szavazati joggal rendelkező rendes tagok több mint 50 %-a jelen van. Amennyiben nem határozatképes, az azonos napirenddel, 8 napon belül összehívott gyűlés a megjelentek számától függetlenül határozatképes – amennyiben e jogkövetkezményre a tagok figyelmét a meghívóban felhívták. A közgyűlés megkezdésekor levezető elnököt, jegyzőkönyvvezetőt és két hitelesítőt kell választani, tisztújító közgyűlésen pedig legalább 8 fő szavazatszámlálót is.

4.2.4. A Közgyűlés kizárólagos hatásköre:
a.) elfogadni:
– az Egyesület Elnökének éves beszámolóját,
– a Felügyelő Bizottság Elnökének jelentését,
– az Egyesület költségvetését
– az éves tagdíj mértékét
– az éves számviteli beszámolót (mérleget) és a közhasznúsági mellékletet

b.) öt évre megválasztani és szükség esetén visszahívni:
– az Elnökség tagjait,
– az Egyesület elnökét és két alelnökét az Elnökség tagjai közül
– az Egyesület Felügyelő Bizottságát és annak elnökét
– az Etikai Bizottság elnökét és alelnökét. A testületek tagjai és tisztségviselői újraválaszthatók.

c.) dönteni:
– az Alapszabály elfogadásáról, módosításáról,
– az Egyesület megszűnésének kimondásáról és végelszámoló kijelöléséről,
– más szervezetekkel való egyesüléséről, vagy szétválásról.
– olyan szerződés megkötésének jóváhagyásáról, amelyet az Egyesület saját tagjával, vezető tisztségviselőjével, vagy a felügyelőbizottság tagjával, illetve ezek hozzátartozójával köt,
– jelenlegi és korábbi egyesületi tagok, vezető tisztségviselők és felügyelőbizottsági tagok, vagy más egyesületi szervek tagjai elleni kártérítési igények érvényesítéséről.

d) tiszteletbeli tagot választani.

e) minden olyan egyéb döntés, ami a tagok alapvető jogait és kötelezettségeit érinti, így például az Egyesület szabályzatainak megállapítása.

4.2.5. A személyre vonatkozó szavazást titkosan és a jelenlévők szótöbbségével kell lebonyolítani. Az egyéb határozatokat nyílt szavazással, és a jelenlévők szótöbbségével, a

4.2.6. pont “c” bekezdése alatt felsorolt ügyekben és az éves beszámoló és annak közhasznúsági mellékletére vonatkozóan pedig a jelenlévők kétharmados többségével kell határozatot hozni.

4.3. Elnökség

4.3.1. Tagjai a közgyűlésen választott 10 fő, az alábbi megosztásban, az egyes szakmák képviseletét biztosítva:
– Képzőművészeti Tagozat 4 fő
– Iparművészeti Tagozat 4 fő
– Tudományos és Zenei Tagozat 2 fő

4.3.2. Feladata megvitatni az Egyesület elnökének előterjesztését, beszámolóját, az Egyesület költségvetését, s ezeket a Közgyűlés elé terjeszteni, valamint minden egyéb ügy, ami nem tartozik a Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe.

4.3.3. Az Elnökség szükség szerint, de legalább évente kétszer tartja ülését. Az ülést az elnök hívja össze, az ülés előtt legalább egy héttel, a kiküldött meghívóval és a napirend megjelölésével.

Az Elnökség akkor határozatképes, ha tagjainak több mint 50 %-a jelen van.

Az Elnökség ülései nyilvánosak. Zárt ülés személyiségi jogok védelme, vagy üzleti titok megóvása miatt rendelhető el.
Az Elnökség döntéseit nyílt szavazással, a jelenlevők 2/3-os szótöbbségével hozza.

4.3.4. Az Elnökség az egyes meghatározott feladatokra időszakos, vagy állandó bizottságot alakíthat. Felkérheti az elnököt, az irodavezetőt, illetve az Egyesület bármely tagját, hogy egyesületi tevékenységéről az Elnökség számára jelentést tegyen.

4.4. Az Egyesület elnöke

4.4.1. Egyszemélyi felelősséggel, az Elnökség döntéseit betartva, a Közgyűlés által megfogalmazott elveknek megfelelően, az Alapszabály rendelkezései szerint vezeti az Egyesületet, így:
előkészíti és a Közgyűlés elé terjeszti a beszámolókat, az éves költségvetést
kezeli az egyesületi vagyont
előkészíti a választásokat, a közgyűlések összehívását, a napirendet összeállítja.

4.4.2. Az Egyesületet teljes jogkörrel az Elnök és a két alelnök képviseli.

Az elnök meghatározott körben képviseleti joggal az Elnökség tagjait és az iroda vezetőjét is felruházhatja. Az elnök ezen intézkedéséről az Elnökséget és a Felügyelő Bizottságot is értesíteni köteles.

4.4.3. Az elnök meghatározott feladatra – időre szakértőket, tanácsadókat kérhet fel, akiket a költségvetésben erre a célra fenntartott keretből honorál.

4.4.4. Az Egyesület elnöke felügyeli az iroda munkáját, irodavezetője felett munkáltatói jogot gyakorol.

4.5. Szakértői Testület

A Szakértői Testület tagjainak feladat- és hatáskörét az Alapszabály 2. számú függeléke határozza meg.

4.5.1. A Testületnek alanyi jogon tagjai az Egyesület alábbi tagjai:
– a Magyar Képzőművészeti Egyetem Restaurátor tanszékén oktató restaurátorok
– a restaurálás területén tudományos fokozattal rendelkezők
– a Munkácsy Mihály- és Ferenczy Noémi-díjjal rendelkező restaurátorok

4.5.2. Az Egyesület tagjai a Szakértői Testület két tagjának írásbeli ajánlása alapján kezdeményezhetik felvételüket a Testületbe. A Testület a kérelmeket három hónapon belül köteles megvizsgálni, s ennek eredményéről a felvételét kérőt értesíteni.

4.5.3. A Szakértői testületben a tagság megszűnik a testületi tagságról való lemondás esetén, valamint a tagsági viszony megszűnésével.

4.5.4. A Testület saját tagjai közül választ elnököt és alelnököt, működési rendjét magának állapítja meg.

A Szakértői Testület szükség szerint, de legalább évente egyszer ülésezik. Az ülést az elnök, írásban, a napirend megküldésével, a tervezett ülés előtt legalább 15 nappal hívja össze. A Testület akkor határozatképes, ha tagjainak 50%-a + egy fő jelen van. Határozataikat nyílt szavazással, szótöbbséggel hozzák.

4.6. Felügyelő Bizottság

4.6.1. A Bizottság elnökből, és két tagból áll, akik más egyesületi tisztséget nem tölthetnek be.

4.6.2. Ellenőrzi, hogy a szabályoknak, a közgyűlésen elfogadott elveknek megfelelően működik-e az Egyesület, s a választott és alkalmazott tisztségviselők.

4.6.3. A Felügyelő Bizottság Elnökét vagy az általa megjelölt felügyelő bizottsági tagot minden elnökségi ülésre – tanácskozási joggal – meg kell hívni. A Felügyelő Bizottság tagjai számára minden iratba és nyilvántartásba betekintést kell biztosítani. A működés és gazdálkodás ellenőrzése során a Felügyelő Bizottság a vezető tisztségviselőktől jelentést, a munkavállalóktól pedig tájékoztatást, vagy felvilágosítást kérhet, továbbá betekinthet az Egyesület könyveibe, irataiba, azokat megvizsgálhatja.

4.6.4. A Felügyelő Bizottság köteles az intézkedésre jogosult vezető szervet tájékoztatni és annak összehívását kezdeményezni, ha arról szerez tudomást, hogy a szervezet működése során jogszabálysértés, vagy súlyos mulasztás történt, továbbá, ha a vezető tisztségviselők felelősségét megalapozó tény merült fel. Amennyiben a Közgyűlést vagy az Elnökséget 30 napon belül nem hívják össze, a Felügyelő Bizottság jogosult azt megtenni.

4.6.5. Ha a Közgyűlés vagy az Elnökség a szükséges intézkedéseket nem teszi meg, a Felügyelő Bizottság köteles haladéktalanul értesíteni a törvényességi ellenőrzést ellátó szervet.

4.6.6. A Felügyelő Bizottság szükség szerint, de legalább évente két alkalommal ülésezik. Akkor határozatképes, ha tagjainak több mint 50%-a jelen van. Működésének további szabályait maga határozza meg.

4.7. Etikai bizottság

4.7.1. Az Etikai Bizottság ad hoc módon működik.
Amennyiben bármely tag ellen olyan bejelentés érkezik, mely szerint felmerülhet a gyanú, hogy a tag megsértette az Alapszabályt, az Egyesület céljait veszélyeztető magatartást tanúsított, vagy a szakmai/etikai követelményeket súlyosan megsértette, illetve az Egyesületnek erkölcsi vagy anyagi kárt okozott – az Etikai Bizottság elnöke vagy akadályoztatása esetén alelnöke 15 napon belül köteles a Bizottságot összehívni.

4.7.2.Az ad hoc bizottság összeállítása oly módon történik, hogy a Bizottság elnöke egy főt felkér a bepanaszolt tag szakmai tagozatának elnökségi tagjai közül és két olyan tagot a megfelelő szakmai tagozat tagjai közül, akik egyben a Szakértői Testület tagja is.

4.7.3. A négyfős bizottság meghallgatja a bepanaszolt tagot és körültekintően felderíti a tényállást. Ezt követően hozza meg indokolt döntését.

4.7. Az egysület irodája

4.8.1. Az Egyesület feladatainak ellátására Irodát hoz létre. Létszámát, személyi összetételét az Egyesület elnökének előterjesztésére az Elnökség hagyja jóvá.

4.8.2. Az Irodát irodavezető vezeti. Feladatát és felelősségi körét munkaköri leírása szabályozza.

4.8.3. Az Iroda dolgozói, az Egyesület alkalmazottai felett a munkáltatói jogokat az elnök egyetértésével az irodavezető gyakorolja.

4.8.4. Az Iroda az Alapszabály szerint működik, közvetlen felügyeletét az Egyesület elnöke látja el, aki az Iroda feladatait meghatározza.

5.1. A gazdálkodás jellege

5.1.1. Az Egyesület céljai elérése érdekében gazdálkodó tevékenységet is folytató szervezet. Gazdálkodását Alapszabálya, és a Közgyűlés által elfogadott költségvetés szerint végzi.

5.1.2. Az Egyesület kiadásait tagsága által befizetett tagdíjból és egyéb bevételekből fedezi.

5.2. Költségvetés

5.2.1. Az Egyesület elnökének vezetésével a Közgyűlés irányelvei alapján évente költségvetést kell kidolgozni, és azt megvitatásra az Elnökség elé kell terjeszteni. A Közgyűlés többségi szavazással dönt az elfogadásról.

5.2.2. Az Egyesület gazdasági-vállalkozási tevékenységet csak közhasznú vagy az Alapszabályában meghatározott alapcél szerinti tevékenység megvalósítását t nem veszélyeztetve – másodlagosan – végez.
A gazdálkodása során elért eredményt nem osztja fel, azt az alapszabályban meghatározott közhasznú tevékenységre fordítja.
Ha befektetési tevékenységet folytat, befektetési szabályzatot készít, melyet a Küldöttgyűlés jogosult elfogadni.

5.2.3. A Választmány a költségvetés szakszerűségének vizsgálatára külső szakértőt kérhet fel.
A költségvetést úgy kell megállapítani, hogy a bevételek és kiadások egyensúlyban legyenek.

5.3. Tagdíj

5.3.1. Az Egyesület alapvető bevételi forrása a tagjai által befizetett tagdíj-bevétele.

5.3.2. A tagdíj mértékét a Közgyűlés határozza meg a költségvetési vita alkalmával, az Egyesület működési költségeinek ismeretében.

6.1. Az Egyesület közgyűléseiről és elnökségi üléseiről jegyzőkönyvet kell felvenni, amelyből a hozott döntések tartalma, időpontja, hatálya, illetve a döntést támogatók és ellenzők számaránya (ha lehet személye) megállapítható. Ugyanezen adatokkal és tartalommal vezetendő a Határozatok Tára is.

6.2. A közgyűlés és az Elnökség döntéseit az érintettekkel 15 napon belül írásban kell közölni. A nyilvánosságra számot tartó döntéseket, továbbá az Egyesület működéséről szóló tájékoztatást, szolgáltatásai igénybevételének módját, beszámolóit az Egyesület honlapján kell megjelentetni.

6.3. Az Egyesület működése kapcsán keletkezett iratokba a tagok, az érintettek és bárki az Egyesület székhelyén, munkaidőben bármikor betekinthet, kivéve a személyiségi jogok védelme alatt álló és az üzleti titkot képező iratokat.
Az éves számviteli beszámolókról és azok közhasznúsági mellékleteiről, továbbá a korábbi évek közhasznúsági jelentéseiről saját költségén bárki másolatot készíthet.

7.1. A Közgyűlés és az Elnökség ülésén a tagok szavazással hozzák meg határozataikat. A határozathozatalban nem vehet részt az a személy,
aki a határozat alapján kötelezettség, vagy felelősség alól mentesül, vagy az Egyesület terhére bármilyen más előnyben részesül,
akivel a határozat szerint szerződést kell kötni,
aki ellen a határozat alapján pert kell indítani
akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki az Egyesületnek nem tagja
aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll, illetve
aki a megkötendő jogügyletben egyébként személyesen érdekelt. Nem minősül előnynek az Egyesület cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve a tagsági jogviszony alapján nyújtott, az alapszabálynak megfelelő cél szerinti juttatás.

Ha egy tag valamely ügyben nem szavazhat, őt az adott határozat meghozatalánál a határozatképesség megállapítása során figyelmen kívül kell hagyni.

7.2. Nem lehet az Elnökség és a Felügyelő Bizottság tagja vagy elnöke, alelnöke, az, aki olyan közhasznú szervezet vezető tisztségviselője volt – annak megszűntét megelőző két évben legalább egy évig – a közhasznú szervezet megszűntét követő három évig –

a) amely jogutód nélkül szűnt meg úgy, hogy az állami adó- és vámhatóságnál
nyilvántartott adó- és vámtartozását nem egyenlítette ki,
amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság jelentős összegű adóhiányt tárt fel
amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság üzletzárás intézkedést alkalmazott, vagy üzletzárást helyettesítő bírságot szabott ki,
d) amelynek adószámát az állami adó- és vámhatóság az adózás rendjéről szóló
törvény szerint felfüggesztette, illetőleg törölte.

7.3. Vezető tisztségviselő csak az a személy lehet, aki nagykorú, cselekvőképes, büntetlen előéletű, restaurátori foglalkozástól, vagy vezető tisztségviselői tevékenységől eltiltva nincs.

7.4. Nem lehet a Felügyelő Bizottság elnöke, vagy tagja aki az Elnökség elnöke, alelnöke vagy tagja, aki az Egyesülettel e megbízatásán kívül más tevékenységre irányuló munkaviszonyban, vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, továbbá aki az Egyesület cél szerinti juttatásából részesül (kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatást és a tagsági jogviszony alapján nyújtott, alapszabálynak megfelelő cél szerinti juttatást), illetve a itt meghatározott személyek közeli hozzátartozója.

A Magyar Restaurátorok Egyesületét 1992-ben alapítottuk „Magyar Restaurátorkamara” néven, s azóta is az a legfőbb cél, hogy a restaurátor szakma köztestületté váljék és törvény biztosítsa a “Kamara” név használatát. A kamarai törvény megjelenéséig átmeneti szabálynak tekintjük az eredeti alapszabályunk alábbi pontjait:

8.1. A restaurátori tevékenységgel kapcsolatos rendelkezések, a tevékenység ellenőrzése és bírálata mindaddig nem tartozik az Egyesület hatáskörébe, míg az ezt lehetővé tevő törvényt nem alkotják meg.
Az átmeneti időszakra kétoldalú megállapodás keretei között bonyolódik a tevékenység ellenőrzése – bírálata. Az Egyesület igényli a későbbiekben a Szakértői Névjegyzék összeállításának jogát, saját belső szabályai szerint – felkérésre – ezt addig is megteszi.

8.2. Az eddig rendeleti úton szabályozott, a restaurátor hatáskörével, munkájával, képzettségével, emberi tulajdonságaival és szakmai tudásával szemben támasztott követelmények meghatározását az Egyesület kezdeményezi, illetve önmaga körében – közmegegyezés alapján – gyakorolja.

8.3. Az Egyesület kezdeményezi, illetve önmaga körében szabályozza, hogy a műalkotások/tárgyak biztonsága érdekében csak azok a nem restaurátori képzettségű szakemberek, művészek és betanított segéderők/szakmunkások vehessenek részt a munkálatokban, akik a tevékenység etikai-módszertani elveinek ismeretében képesek a feladattal megbízott restaurátor igényének megfelelő részfeladatok elvégzésére, és tudatában vannak, hogy hatáskörük túllépése a műveket veszélyezteti.

8.4. A Kamarai Törvény életbelépéséig felfüggesztett feladatkörök
1.6.1. pont “a Kamarai törvény keretei között” szövegrész
2.3.4. pont “melyek használata a szakmagyakorlás során kötelező” szövegrész
2.4.1. pont
2.4.2. pont
2.6.3. pont
3.1. pont “közjogi” kifejezés
3.1.3. pont
3.1.4. pont
3.1.5. pont
3.1.6. b.) pont 2 mondat
3.2.1. pont
3.2.2. pont
3.3.2. pont
2. sz. függelék

A felsorolt feladatköröket és jogokat a törvény életbelépéséig a tagság a törvény adta lehetőségek figyelembevételével – önmaga körében, vagy más illetékes hatóságokkal együttműködve – közös megegyezés alapján végzi, illetve gyakorolja.

Budapest, 2014. november 14.

Szentkirályi Miklós dr. habil
elnök

Ellenjegyezte és igazolja, hogy az alapszabály egységes szerkezetbe foglalt szövege megfelel ezen dokumentum módosításai alapján hatályos tartalmának:
Budapest, 2014. november 14.

(dr. Győri Erzsébet)
ügyvéd

 

Az Alapszabály
1. sz. függeléke: Etikai Kódex
2. sz. függeléke: Szakértői bírálat általános rendje
3. sz. függeléke: Muzeális és műemléki értékű orgonák megőrzésének és használatának alapelvei
4. sz. függeléke: A Magyar Restaurátorok Egyesületének adatvédelmi szabályzata